- Március 15-ről méltán mondhatjuk, hogy az egyik legszebb ünnepünk, hiszen minden évben elhozza magával a tavaszt, az újjászületés szimbólumát is. Azt a hitet erősíti bennünk, hogy mindig érdemes küzdenünk az igazunkért, a szabadságunkért, Magyarország felemelkedéséért - kezdte a Himnusz közös eléneklését követően ünnepi beszédét dr. Kovács Zoltán.

Az országgyűlési képviselő felidézte a forradalom előzményeit és annak kitörését követő pápai eseményeket. Úgy fogalmazott, hogy a szabadságot nem egy arctalan tömeg vívja ki. - A nemzet szabadsága az egyes emberek szabadságára és teljesítményére épül. ’48-ban nem számított, ki, honnan jött. Diákok, parasztok, polgárok, nemesek együtt vállalták a harcot, holott tisztában voltak az erőkülönbséggel. Még így is a magyar szabadságharc leveréséhez két nagyhatalom együttes ereje kellett. A forradalom és szabadságharc által kirobbantott társadalmi változásokat azonban nem lehetett megállítani, a kiegyezést követően pedig rendkívül erőteljes gazdasági és kulturális fellendülés indult el Magyarországon – hangzott el a beszédben.

Kovács Zoltán azt mondta, nemzeti szuverenitásunk és magyarságunk megőrzése ma is épp oly fontos, mint a történelemben bármikor. – Európában nagy változások szemtanúi lehetünk mostanság. Olyan dolgok történnek, melyek pár éve elképzelhetetlenek voltak és ezeket az Európai Unió vezetése tétlenül nézi, sőt, a nemzetek lakosságának ellenében támogatja is. Jogi köntösbe bújtatva, politikai nyomással igyekszik korlátozni nemzeti önrendelkezésünket. Célja, hogy az európai lakosság és kultúra átalakuljon, a nemzetpolitikán kívül új globális hatalmi központok vegyék kezükbe az irányítást. Mi pedig azt szeretnénk, ha Európa megtartaná kultúráját, közösségét és nemzeteit. Szeretnénk biztonságban élni és mi dönteni arról, hogy kikkel éljünk együtt. Nem hagyhatjuk, hogy mások döntsenek helyettünk – fogalmazott a szónok hozzátéve, a visegrádi országok és egyre több európai állam kormánya áll ki a nemzeti értékek megvédése mellett.
– Amikor feltűzzük a kokárdát, tegyük ezt mindig büszkeséggel, magyarságunkra, hazaszeretetünkre és egykori hőseink emlékére. Higgyük el, hogy együtt képesek vagyunk megoldani az új kihívásokat, méltón ’48 örökéhez. Ne hagyjuk, hogy tönkre tegyék Magyarországot. A történelem nemcsak az emlékezésre, hanem szabadságunk folyamatos megvédésére is kötelez. Senki sem fog helyettünk ezért megküzdeni. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza – zárta gondolatait dr. Kovács Zoltán.

Az ünnepi beszédet követően Nemzetszín Csillag címmel ünnepi műsort láthattak az egybegyűltek, melyben közreműködött Ács Tamás színművész, Glassl Dominik, a Petőfi Gimnázium tanulója, a Pápai Vadvirág Művészeti Egyesület tagjai, valamint a Pántlika népzenekar.

Ezután Áldozó Tamás polgármester Pápa Város Önkormányzata által alapított kitüntetéseket adott át. Pápa Város Díszoklevele kitüntetésben részesült Kiss László Zsigmond művésztanár, Murai Lajosné, a Második Esély Állatmentő Csoport vezetője, dr. Spissich László matematikus, matematikatanár, továbbá Szíjártó László esperes, plébános.

A kitüntetések átadása után díszsortűz következett. A megemlékezés koszorúzással és a Szózat hangjaival zárult.

A kitüntetettek méltatás:

Kiss László Zsigmond:

Pápa Város Önkormányzata Pápa Város Díszoklevele kitüntetést adományoz Kiss László Zsigmond nyugalmazott középiskolai tanár, festőművész részére több évtizedes oktató-nevelő munkásságáért, Pápa értékeit megörökítő képzőművészeti alkotásaiért és a város képzőművész közösségeiben vállalt aktív tevékenységéért.
Kiss László Zsigmond, Kiskunhalason született 1949-ben, gyermekkorát Dabronyban töltötte, itt találkozott siketnéma nagybátyja, Ferenczy Imre szobrász alkotásaival. S bár formázni, mintázni nem látta, padláson lévő szobrait megcsodálta. 1959-ben költöztek Pápára, 1967-ben érettségizett a Türr István Gimnáziumban. A Képzőművészeti Egyetemre nem vették fel, így jármű-villamossági szakmát szerzett, majd a szegedi Juhász Gyula Tanárképzőn biológia-rajz szakon népköztársasági ösztöndíjas lett 1974-ben. 1983-ban végezte el a Képzőművészeti Egyetem Rendkívüli Tanárképző Tagozatát, ahol művészeti rajz, ábrázoló geometria és művészettörténet szakon szerzett diplomát. Pedagógusi tevékenységét Szanyban kezdte, majd 1975 és 91 között a Kilián György Általános IskoIában, 2009-ig pedig Pápai Református Kollégium Gimnáziumában tanított. Diákjai munkáiban mindig figyelembe vette a szorgalmat, a tenni akarást, és ezt maximálisan beszámította az osztályzatba, az elmélet megtanulását viszont elvárta. Pedagógiai tevékenysége során tanítás és nevelés összhangjára törekedett, büszke volta tanítványai sikerére, pályázatokon elért eredményeire.

A képzőművészetek iránti szenvedélyét, elkötelezettségét - a családból hozott élmények mellett - számos neves pedagógusa is erősítette, formálta. Dr. Kéglné Kalmár Anna, aki felső tagozatban volt a rajztanára, Bíró Károly, akit Kiss László édesapja kért fel a tehetséges ifjú segítésére, A. Tóth Sándor, gimnáziumi tanára, aki a még ifjú tanárkorában is hatással volt alkotómunkájára, vagy Szalay László, aki golyóstoll rajzaival keltette fel érdeklődését.

Kiss László tanár úr különböző technikával készült rajzaival, festményeivel, domborműveivel, szobraival gyakran szerepel városi, megyei, országos közös tárlatokon. Sokak számára leginkább jellegzetes akvarelljei – elsősorban pápai utcarészleteket megörökítő festményei - ismertek. Ezeknek az alkotásoknak a
színekkel történő építkezés adja a szerkezeti felépítését. Számára mindig van egy rész a kompozícióban, ami megtetszik a motívumban, és arra építi a többi színformát.

A szobrászatban az agyagból mintázás, az érem, dombormű, körplasztika készítés a jellemző területe, de mostanában kőből is farag szobrokat, portrékat. Azt vallja, ebben az alkotómunkában a fizikai és szellemi tett igen jó harmóniában működik. Pápa városában számos középületet díszítenek alkotásai, ilyen például a Weöres Sándor Általános Iskolában a névadó költő szobra, a Tarczy Lajos Általános Iskolában Bíró Károly festőművész szobra, a Pápai református Gimnáziumban Lőrincze Lajos tanár úr és Bocsor István professzor domborműve, de több köztérre néző emléktáblája is díszíti-gazdagítja városunkat, s ő az alkotója a múlt év őszén felavatott Orlai Petrich Soma portréját megjelenítő bronz domborműnek is.

Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, Pápán pedig rendszeresen látogatja Horváth Lajos körét, ahol alkotótársak társaságában dolgozik.

Kiss László Zsigmond művésztanár rendkívül aktív, csupaszív pedagógiai-művészeti munkásságával, példamutató életpályájával, Pápa értékeit megörökítő alkotásaival kivívta városunk polgárainak tiszteletét és megbecsülését.

Murai Lajosné:

Pápa Város Önkormányzata Pápa Város Díszoklevele kitüntetést adományoz Murai Lajosné, a Második Esély Állatmentő Csoport vezetője részére a gazdátlan és rossz körülmények között tartott állatok megmentéséért és a felelős állattartás népszerűsítése érdekében önkéntes, önzetlen és szeretettel végzett tevékenysége elismeréséül.

Murai Lajosné Ibolya Pápán született, gyermekkorát a közeli Egyházaskeszőn töltötte, ahol természetesen számos háziállatot tartott a családja, így az állatok gondozása, szeretete kisgyermekkorban élete részévé vált. Első saját kisállata egy kutyus és egy cica volt. A természet s a benne élők szeretete, a környezet iránti felelősség nem csak az állatok iránt alakult ki benne, középiskolai tanulmányait Fertődön a kertészeti szakközépiskolában végezte, ott érettségizett 1972-ben. 1979 óta él Pápán, munkája a Volánhoz vezette, s 40 év szolgálati idő után vonult nyugdíjba 2012-ben.

14 éve tevékenykedik hivatalosan állatvédőként, a Második Esély Állatmentő Csoportot 2012-ben alakította meg. Akkor vásárolta meg a Törzsökhegyben lévő telket saját pénzéből, s alakította ki a védelemre, gondozásra, ápolásra szoruló kis állatok helyét egy 720 négyzetméteres udvaron, melyet 4 részre osztottak, hogy biztosítsák a megmentett, gondozásba vett kutyák szabad mozgását. Kollégájával ketten gondoskodnak a befogadott állatokról, s hétvégeken egy diák is segíti munkájukat. Fő tevékenységük a gazdátlan állatok megmentése, emellett a chip olvasás, a rosszul tartott állatok miatti intézkedés, segítség a lakótelepi cicák ivartalanításában, a sérült állatok orvoshoz juttatása.

Murai Lajosné segítőivel a csoport megalakulása óta 3-400 kutyát, és ugyanennyi cicát mentett meg, s arra külön is büszke, hogy valamennyit jó gazdihoz juttatták, 5 idős kutyáról pedig életük végéig a menhelyen gondoskodnak. Jelenleg 14 kutyus és 11 cica van a telepünkön.

Murai Lajosné Ibolya végtelen szeretett, önzetlenül végzi állatmentő tevékenységét. Olyan szolgálatot választott, ahol nincs hétvége és ünnepnap, nincs éjszaka és néha a családja is háttérbe szorul, ha egy állatnak szüksége van rá. Célja, hogy minél több gazdátlan állatot mentsen meg az utcáról vagy rossz körülmények közül, hogy aztán védencei megfelelő körülmények közé kerüljenek, meggyógyuljanak, ivartalanítva, chippelve várják, s találják meg új otthonukat, szerető gazdájukat. Legújabb terve, hogy főleg idős kutyákon és cicákon tudjon segíteni, melyeknek már kevés az esélye az új gazdára, de nála kapnak egy "második esélyt" életük végéig.
Murai Lajosné Ibolya így vall magáról: gyengéim a védtelenek: a gyermekek, az idősek és az állatok! Számomra nagyon fontos a felelős állattartás, hiszen ez az alap ahhoz, hogy mi emberek egymáshoz is segítő, jó szándékkal közeledjünk, egymás iránt is felelősséget vállaljunk.

Murai Lajosné több mint egy évtizede szeretettel, önzetlenül és felelősséggel végzett állatmentő tevékenységével, a felelős állattartás iránti elkötelezettségével kivívta városunk polgárainak tiszteletét és elismerését.

Dr. Spissich László:

Pápa Város Önkormányzata Pápa Város Díszoklevele kitüntetést adományoz dr. Spissich László matematikus – matematikatanár részére az élményszerű és probléma-orientált matematikaoktatás és a matematikai tehetséggondozás terén végzett önzetlen és kiemelkedő színvonalú munkája elismeréseként.

Dr. Spissich László 1959-ben született Magyargencsen, az általános iskolát is ott végezte, majd a pápai Türr István Gimnáziumban folytatta középiskolai tanulmányait. Matematika iránti vonzalma is itt kezdődött. Első lépéseit e tudományág felé Bujáky Miklós tanár Úr segítségével tette meg, az ő segítségével fejlesztette ki tanítási készségét a rendszeres szakkörvezetői munka során. Miután megnyerte Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyt matematikából egyenes út vezetett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem matematikus szakára. A matematikus képzés mellett tanári diplomát is szerzett 1983-ban. Pedagógusi pályafutását a Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskolában kezdte, 1989 óta magántanárként tevékenykedik. A tanítás mellett tudományos kutatómunkát is végzett, írásai megjelentek nemzetközi kombinatórikai folyóiratokban, kutatómunkája eredményeit pedig doktori dolgozatában foglalta össze, amiért egyetemi doktori fokozatot
kapott 1988-ban.
Az 1990-es évektől érdeklődése a tehetséges diákok versenyre való felkészítésére irányul. Nagy figyelemmel, sok empátiával keresi és mentorálja a városban a tehetséges tanulókat, számukra egyéni tanterveket dolgoz ki. Pályafutása egyik legnagyobb tehetsége Dr. Burcsi Péter, aki jelenleg tanszékvezetője az ELTE informatikai karának, s aki 1995-ben és 96-ban matematikai diákolimpikon lett. A vele töltött 4 éves közös munka tette tanár úr számára egyértelművé, hogy igazi hivatása a matematikai tehetséggondozás.
Ennek a tevékenységnek a még hatékonyabb folytatásáért 10 pedagógus kollégájával 2012-ben létrehozta a Pápai Észkerék Egyesületet, mely összefogja a matematikában legtehetségesebb diákokat, biztosítva részükre az ingyenes plusz órákat, szakköri foglalkozásokat. Céljuk az élményszerű, probléma-orientált matematikaoktatás, a fiatalok gondolkodásra tanítása, az egyéni tehetségek minél mélyebb kibontakoztatása, a versenyszellem felélesztése a diákokban.

Tanár úr azt vallja, a tehetséggondozás során a legfontosabb a diákkal való együtt lélegzés, s ez meg is valósul tevékenységében: a diákok a versenyekről egyenest hozzá mennek, tudják, hogy fontosak felkészítőjük számára, érzik, hogy szorít értük. Személyiségének legfőbb erénye a precizitás, az empátia, a türelem, amivel képes a diákokat motiválni, inspriálni magasabb célok, jobb eredmények elérésére.
A Pápai Észkerék Egyesület elsődleges érdemének azt tartja, hogy jelenleg a városban 10 évestől a 19 évesig minden korosztály bekapcsolódott a versenyzésbe és országos sikerek sorozatával öregbítik városunk hírnevét. Az egyesületi munka legszebb eredményeit Döbröntei Dávid Bence és Varga-Umbrich Eszter hozták, akik 2017-ben Pápai Nyuszik néven az ország legjobb matematikai csapatát alkották.
Dr. Spissich László önzetlen, teljes maximalizmussal végzett matematikai tehetséggondozásával, élményszerű matematikaoktatásával, kiemelkedő színvonalú pedagógusi munkájával kivívta városunk polgárainak tiszteletét és elismerését.

Szíjártó László:

Pápa Város Önkormányzata Pápa Város Díszoklevele kitüntetést adományoz Szíjártó László esperes, plébános, a Veszprém Megyei Karitász vezetője részére a tókerti katolikus közösség megerősítése, a rábízott egyházközségek fejlesztése és kiemelkedő karitatív szervező munkája elismeréseként.

Szíjártó László istenfélő, szerető családban Sümegen született 1978-ban (éppen ezen a napon, március 15-én). Gyermekkorától kezdve tudatosan készült a papi pályára. Sümegen érettségizett 1996-ban, ezt követően elvégezte a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola teológus szakát.
2002. június 21-én szentelte pappá Dr. Márfi Gyula veszprémi érsek. Másfél évet szolgált Ajkán, majd 2003-ban került Pápára dr. Mail József apát úr mellé a Fő téri Plébániára. Ellátták a Bencés templomot, a Ferences templomot, Borsosgyőrt, Nagyacsádot, Nemesgörzsönyt valamint a Kálvária Plébániát is, 2007-ben pedig az érsek a tókerti Szent Benedek Plébániát is a Fő téri Plébániához rendelte oldallagosan.
Dr. Márfi Gyula érsek 2013-ban nevezte ki Szíjártó Lászlót a Tókerti Szent Benedek plébánia plébánosává és ekkor került át a Tókerti Plébániához lelkipásztori ellátásra Borsosgyőr, Nagyacsád és Nemesgörzsöny. Az atya ma közel 5.000 ember lelkipásztori ellátásáért felel.

Fejlesztő, plébániát szépítő tevékenységében folytatta elődje munkáját: a plébániaépület központi fűtésének kiépítését, a Szent Benedek templom külső és belső felújítását, a plébániaépület külső tatarozását László atya intézte, az ő kezdeményezésére zajlott az udvar parkosítása, virágosítása, Szent Benedek és Szent László szobrainak megfaragása. A fejlesztések fizikai és anyagi támogatásához a hívek mellett sikerült megnyernie az érsekséget és Pápa Város Önkormányzatát is.

Borsosgyőrön az Iskolakápolnát tataroztatta, Nagyacsádon jelenleg egy harangtorony épül, tervei szerint pedig a jövőben közösségi célokra bővítik a Tókerti Szent Benedek Plébánia hittantermét.
Szíjártó László atyát az érsek 2014 novemberében nevezte ki a pápai Espreresi kerület esperesévé. 25 plébánia tartozik hozzá, feladata a lelkipásztorok látogatása, a kerületi ülések megszervezése, a hivatalos dokumentáció kezelése.

Plébánosként, a hívek lelki gondozójaként korán élete természetes részévé vált a karitatív tevékenység, mások segítése. 2008-ban lett az Ordo Militaris Teutonicus Lovagrend tagja, Regensburgban ütötték lovaggá, 2015 májusában pedig dr. Márfi Gyula érsek kinevezte a Veszprém-Főegyházmegyei Karitász igazgatójává. Feladata a plébániai karitász csoportok alapítása, koordinálása, segítése, igazgatósága alatt már több mint 10 új csoportot alapítottak. Figyel az önkéntesek szellemi, lelki képzésére, kezeli a felmerülő nehézségeket, tartja a kapcsolatot a Katolikus Karitász országos és egyházmegyei vezetőivel. Nagy figyelmet fordít a határainkon túl élő testvérekre is, a karitász folyamatosan segíti egy kárpátaljai fiatal magyarországi tanulmányait.

Szíjártó László atya példamutatással, alázattal, végtelen szeretettel fordul embertársaihoz. Prédikációiban az Istenhitre, a krisztusi önzetlen szeretetre, a családok és a közösségek összetartására tanítja a híveket. Szívesen látogatja az embereket otthonaikban, szociális intézményekben, kórházakban. Kiemelkedő egyéniség, jó szervező – és kapcsolatteremtő képesség jellemzi, ízes humora a nehéz időkben is felvidítja a megfáradt lelkeket.

Újmisés jelmondata ma is meghatározza mindennapos szolgálatát:
"Ne félj, mert megváltottalak! Neveden szólítottalak, az enyém vagy."
Számára ez azt jelenti, ha az ember becsületesen, a képességeinek megfelelően látja el napi kötelességeit Istennel, Egyházzal, Hazával és embertáraival szemben, akkor nem kell félni senkitől és semmitől, mert Isten velünk van.

Karitász tevékenységét Kalkuttai Szent Teréz anya gondolata vezérli:
"Amit teszünk, az csak egy csepp a tengerben. De, anélkül a csepp nélkül sekélyebb volna a tenger."

Szíjártó László esperes, plébános a tókerti katolikus közösség megerősítésével, karitatív szervező tevékenységével, önzetlen, tiszta Istenszeretetén alapuló mindennapos szolgálatával kivívta városunk polgárainak tiszteletét és megbecsülését.