Csukárdi Tibor szavalatában, Faludy György: Magánzárka című versét hallhatták az emlékezők, melyet követően dr. Kovács Zoltán tartotta meg emlékező beszédét.

A szónok felidézte, Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát 1947-ben ezen a napon a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok teljes mértékben jogellenesen, letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták. – Az ő története képviseli azokat az embereket, akiket ma a kommunizmus áldozataiként tartunk számon. Azokét, akiket pusztán osztályalapon megbélyegeztek és kirekesztettek, kényszermunkatáborba hurcoltak, vagy akik az Andrási út 60. pincéjének foglyai voltak és akiket koholt vádak alapján kivégeztek. Jóval magasabbra tehető azok száma, akiket a diktatúra egzisztenciálisan, lelkileg is tönkretett. Ilyen családi tragédia dr. Katona István, a pápai forradalmi tanács elnökének története is, akinek – mint valamennyi áldozatnak – a története, egy család tragédiája is – hangzott el a beszédben.

Dr. Kovács Zoltán hangsúlyozta, világviszonylatban a kommunista diktatúrák áldozatainak számát százmillióra teszik, Kelet-Közép-Európában az áldozatok száma meghaladhatja az egymilliót, az ukrán éhínség miatti elhalálozások számát pedig négy-tízmillió közé teszik – mondta el az országgyűlési képviselő, aki az egykori pápai polgármester, Sulyok Dezső történetét is felidézte. Egyik legigazabb gondolatának nevezte a következőt: „A demokratikus meggyőződés a nemzeti gondolat nélkül puszta liberalizmussá válik, ami Magyarország létét és érdekeit veszélyezteti. A puszta liberalizmus kiszolgáltatja Magyarországot a számarányában és gazdasági erőforrás tekintetében gyenge magyarságot, a külső birodalmi, állami, vagy nemzetközi törekvéseknek.” – Mindannyian tudjuk, hogy a mai brüsszeli elitben még ott vannak a ’68-as párizsi diáklázadás emblematikus figurái, akik ma már farmer helyett öltönyben ülnek a döntéshozó helyeken és legnagyobb ellenségei a nemzetállamok gazdasági, politikai és etnikai önállóságának. Ők azok, akik baloldali liberálisként nacionalizmust és fasizmust kiáltanak, ha valami nem az ő érdekük szerint történik, ők a globalizmus támogatói – mondta a képviselő.

A szónok úgy fogalmazott, hogy manapság is sok rágalmat kapnak a baloldalról, „börtönnel fenyegetőznek politikai ellenfeleikkel szemben, egyelőre ritkábban a beszédekben, többségében a közösségi oldalakon megosztott szövegben, képekben”. Hozzátette, „megoldásuk nincs a kor kihívásaira, tehetetlen és tehetségtelen politizálásukkal akadályozzák az ország fejlődését”. - Idegen kultúrájú és vallású embermilliók bevándorlásának elősegítésével, a nemzetállamok önállóságának, kultúrájának és etnikai összetételének felszámolásával. Tudjuk, a társadalmat erőszakkal átalakító törekvéseknek mindig rengeteg áldozata van. Ha nem ismerjük a történelmet és nem tanulunk a korábbi példákból, kiszolgáltatokká és védtelenekké válunk. A kommunizmus áldozatai erre tanítanak – fogalmazott Kovács Zoltán, aki azzal a felhívással zárta beszédét, hogy "ne higgyünk a kommunista utódszervezetek hamis próféciáinak, nehogy ez a korszak még egyszer bekövetkezhessen".

Az esemény koszorúzással és mécsesgyújtással zárult.

A megemlékezésen külön köszöntötték dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselőt, államtitkárt, Gőgös Zoltán országgyűlési képviselőt, dr. Áldozó Tamás polgármestert, a történelmi egyházak képviselőit, valamint a képviselőtestület megjelent tagjait.

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (szokásos említése: A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja) megtartását a Magyar Köztársaság Országgyűlésének 2000. június 13-án elfogadott 58/2000. (VI. 16.) sz. határozata rendelte el. Ennek értelmében a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én tartják a kommunizmus áldozatainak emléknapját.