Az alkalmon Grőber Attila, az MSZP helyi elnöke felidéte a forradalmat megelőző városi életet. Mint mondta, a városlakók figyelemmel kísérték az európai és hazai eseményeket, de 1847 őszén békés volt a város. - 1848 tavasza azonban kizökkentette az idő kerekét. Március 16-án a délutáni órákban ért Pápára a vértelen pesti forradalom híre. - Egyszerre minden ajtón a szabadság, egyenlőség és testvériség nagy szavai hangzottak és a három színű kokárdáknak se vége, se hossza nem volt, megérkezett Pápára az üde, friss levegő, a szabadság szele, amely nyugatról, Európából érkezett. Abból az Európából, mely Szent István óta természetes közege és szövetségese Magyarországnak, mely szimbóluma az együttműködésnek, egymás elfogadásának. Nekünk magyaroknak a sorsunk össze van kötve Európával. Összetartozunk. Ez az összetartozás csak akkor szűnt meg ezeréves történelmünk során, ha a zsarnokság, vagy idegen megszállás tartotta uralma alatt az országot. Mi mindig akkor buktunk el, ha a szél keletről fújt - fogalmazott a szónok.

A szocialista politikus felidézte, a forradalmárok akaratát. - Először is szabad sajtót akartak. Vegyenek el mindent, csak szabad sajtót adjanak, s nemzetem szabadsága felől kétségbe nem esem - fogalmazta meg Kossuth Lajos. A pápai forradalmárok is pontosan tudták, hogy szabadság csak ott van, ahol szabad a sajtó és azt is tudták, hogy a többség igazsága csak az egyik igazság és a mindenkori többség és a kisebbség együtt a nemzet. Másodszorra szabadságot akartak. Ennek biztosítására felelős kormány létrehozását óhajtották. Olyan kormányt, mely a saját korlátait is ismeri és nem osztja jóra és rosszra a társadalmat, mely nem kirekeszt, hanem együttműködik és öntudatos polgárokat akar, mert mindenkire szükség van. Ezt tudja minden felelős kormány, csak az ostoba hatalom nem. Harmadsorban testvériséget akartak, a polgárok közötti együttműködést. Enélkül nincs demokrácia, nem tudunk egymással beszélgetni, sőt, még kezet fogni sem. Enélkül nem lenne nemzetünk. Ezeket akarták akkor és akarjuk ma is - mondta Grőber Attila.

Az esemény koszorúzással és a Szózat hangjaival zárult.