A függetlenségért küzdő haza javára 170 éve szolgálatot vállalt pápai és környékbeli nemzetőrök közül most a kerek 200 esztendeje született id. Tálos István emléke előtt tisztelegve vitt koszorút az „Elsősorban pápai” Városbarát Egylet (EpVE) kis küldöttsége pápai Alsóvárosi-köztemetőben álló síremlékjelére 2018. december 6-ának délutánján.

Az „Elsősorban pápai” Városbarát Egylet (EpVE) a Kossuth Szövetség csoportjaként vállalta a helyi és környékbeli negyvennyolcasok évfordulóinak számon tartását, illetve azok emlékjelei állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, az azokra való esetleges figyelemfölhívást. Az idei esztendőben – amely az 1848/49-es polgári forradalom és szabadságharc kitörésének 170. évfordulóját, s azon belül a ’48-as nemzetőrség megalakulásának 170. évfordulóját is jelenti – az EpVE önkéntesei fontosnak érezték és fontosnak érzik némi figyelmet szentelni a polgári forradalom jellegzetes vívmányának: a nemzeti őrseregnek, vagy közkeletűbb nevén a nemzetőrség intézményének, s azon belül a 170 éve a Dráva-vonalt védelmező pápai nemzetőröknek, akik közül sokaknak sajnos igen szomorú vég jutott. Így emlékeztettek már az év folyamán a Dráva-vonalnál szerzett megbetegedés következtében elhunyt Szente János nemzetőr őrmesterre a pápai Kálvária-temetőben, és emlékeztettek például legutóbbi összejövetelük alkalmával is „A hadtest hű marad” című művének oldalain a ’48-as pápai nemzetőröket is megörökítő Somogyváry Gyula író emlék-sorai segítségével is.

Mint az Kerecsényi Zoltán EpVE-ügyvivő, városi képviselő ismertetéséből kitűnt, a kerek 200 esztendeje született id. Tálos István pápai nemzetőr a pápai nemzetőrség 601. szám alatt nyilvántartott tagja volt, 29 évesen, „szabados” földművesként lett nemzetőr, s vett részt a Dráva-vonal védelmezésében az oda induló pápaiak legelső csoportjával. Szerencsére aztán épségben visszatért Pápára, és a szabadságküzdelem bukását követően, életének hátralévő részét aránylag nyugalomban tölthette 77 esztendős koráig, 1895-ben bekövetkezett haláláig. Szépen faragott, íves alakzatú, rózsaszínű márvány-síremlékoszlopa helyi védettségű, azonban jó volna valahogy ezt a közeljövőben méltóbbá tenni, feliratát olvashatóbbá tenni – húzta alá Kerecsényi, aki azt is elmondta, több, mint egy hónappal ezelőtt, a Tálos-sírtól nem messze eső Perlaky Géza ’48-as honvédhadnagy, Kossuth távoli rokonasíremlékénél jártak, ahol Perlaky 190. születési évfordulójára emlékeztek, s akkor fölhívták a figyelmet a Perlaky-márványoszlop kritikus, dőlt állapotára, amelyet szintén illene megújíttatni a városnak. Erre most úgy tűnik van remény – emelte ki Kerecsényi Zoltán.

A megjelentek id. Tálos István sírjától átvonultak az első világégés kitörésének esztendejében, 1914-ben, aggastyánként elhunyt Tóth József pápai nemzetőr (aki úgy, mint Tálos, az első csoporttal vett részt a Dráva-vonal védelmében, 1849-ben közhonvédként teljesített szolgálatot) vaskerítéssel körbevett, szép, fekete gránitoszlop síremlékéhez is. Nemrégiben a temető vezetése hívta fel az egylet figyelmét erre a szép emlékjelre, hogy sajnos eleddig szinte talán sohasem volt koszorúval, emlékszalaggal jelölve. Nem csoda, hiszen a föliratból nem derül ki egyáltalán, hogy ki volt Tóth József. Ezentúl erre is fog figyelni az „Elsősorban pápai” Városbarát Egylet, hiszen 2016/17-es Kossuth-emlékprojektjük óta vállalták a helyi '48-as emlékjelekre, honvédsírokra való odafigyelést, a kerekebb évfordulókon való emlékszalag-fölkötéseket. Igaz, Tóth-nemzetőrnek jövő márciusban lesz kerekebb évfordulója – elhunytának 105. évfordulója – de addig is fontosnak tartották síroszlopát nemzeti szalaggal átkötni, jelölni.

Természetesen, 1848/49 jövőre, 2019-ben is zajló 170. évfordulója jegyében tovább folytatja e fajta hagyományőrző tevékenységét az „Elsősorban pápai” Városbarát Egylet, hiszen 2019-ben is nem egy néhai pápai - Pápa környéki ’48-as évfordulója lesz. – tudtuk meg Kerecsényi Zoltántól.

-t-

(Forrás: EpVE,

fotó: EpVE)