Kerek tíz esztendővel ezelőtt, 2007-ben állíttatta a nagy múltú egyesület Pápa Város Önkormányzatával, illetve a Pápai Református Kollégiummal közösen az egykori pápai Református Nőnevelő Intézet épületén (a jelenlegi Teológia épületén), az utcai fronton, szemben a református nagytemplommal azt a Kiss László művésztanár által megformált bronz domborművet, amely a tragikus sorsú közéleti személyiség arcvonásait őrzi a mai, valamint az elkövetkezendő Pápa polgárainak emlékeztetésül.

Az immár tíz esztendeje - a Kőrös születésnapja körül - hagyománnyá vált Jókai Kör-i tisztelgésen idén - a 145 éves évfordulón - Bakody Lászlóné és Csukárdi Tibor köri tagok idézték fel a megjelentek előtt Kőrös Endre életpályáját, s költészetét. Mint elhangzott, az eredetileg Neumann Endreként Nagyváradon született Kőrös Endre ifjú korában tért át az izraelita hitről a keresztyénre, reformátusra, polgári iskolai tanító édesapját korán elvesztette, majd Pestre kerülve a bölcsészkaron magyar, latin, német szakon folytatott filológiai tanulmányokat. 1894-ben tett doktori szigorlatot. Részt vállalt a hazafias ifjúsági mozgalmakban, Bécsben szolgált a 66-os császári és királyi gyalogezrednél. A pápai református gimnázium rendes tanárává 1896-ben nevezték ki. 1909-ben megbízták a tanítóképző, a polgári leányiskola és az ezekhez kapcsolódó internátus vezetésével, amit nyugdíjazásáig, 1934-ig látott el. 1904-ben megalapította a Pápai Hírlap című hetilapot, amelynek több, mint két évtizeden át főszerkesztőjeként munkálkodott. A Jókai Kör főtitkáraként kezdeményezte Pápa első köztéri, - vagyis pápai Március 15. téri - Petőfi és Jókai szobrainak felállítását, és széleskörű gyűjtési akciót szervezett ennek érdekében. 1914-1917-ig harcolt az I. világháborúban, ahonnan négy kitüntetéssel tért haza. A köztársaság kikiáltása után, 1918 novemberében ő lett a pápai Nemzeti Tanács elnöke. A két világháború között volt a kormányzó párt helyi alelnöke, pápai önkormányzati képviselő, s a református egyház presbitere. Közéleti tisztségeinek ellátásán túl igen jelentős irodalmi munkásságot fejtett ki: számtalan költeménye, novellája, irodalomtörténeti írása, műfordítása látott napvilágot helyi, megyei és országos sajtóorgánumokban. Említésre méltóak verses elbeszélései Kocsi Csergő Bálintról, A nóta történetéről, tanulmányai Petőfi Sándorról és Jókai Mórról, ezen egykori pápai diákok nemzeti jelentőségéről, németből többek között Friedrich Schiller balladáinak fordításai, valamint a Kudrun német népies eposz magyarra fordítása.

Feleséget Debrecenből választott, az ottani kereskedelmi akadémián tanító Zalai Márk lányát, Paulát, 1897-ben vette el. Két fiú- és két lánygyermeket neveltek Gömbös Gyula u. 6. szám alatti otthonukban (korábban Liget u., ma Dózsa Gy. u.).
Kőrös Endre a város zsidó szervezeteitől, intézményeitől távol tartotta magát. Életében zsidó származásának semmilyen meghatározó szerepet nem tulajdonított, tragikus halála mégis emiatt következett be. 1944. június elsején a rendelkezések szerint neki és feleségének a gettóba kellett volna költöznie. Egyházának püspöke, Győry Elemér és Olé Sándor lelkész megpróbáltak közbenjárni a Kőrös házaspár érdekében a Belügyminisztériumban, de Baky államtitkár elzavarta őket. Kőrös Endre és Zalai Paula 1944. május 30-án lúgkővel öngyilkosságot követtek el, amibe pár nap különbséggel mindketten belehaltak. Sírjuk az Alsóvárosi temetőben kegyelettel ápolt.

Az idei főhajtáson - kerek tíz esztendeje álló - Március 15. téri emlékjele alá a Jókai Kör képviseletében Bakody Lászlóné és Gyimóthy László, az "Elsősorban pápai" Városbarát Egylet képviseletében Kerecsényi Zoltán önkormányzati képviselő helyezte el az emlékezet piros-fehér-zöld szalagokkal átkötött koszorúját.

Fotók: "Elsősorban pápai" - Városbarát Egylet