Zsörk falut először 1249-ben említik, ekkor a karakói várjobbágyok kezén volt, a török megjelenéséig állandóan lakták. Mohács után egy időre elnéptelenedett, aztán ahogy az egész ország, úgy Zsörk is túlélte a hódoltság időszakát.

A puszta a 18. században az Esterházy család pápai uradalmának része lett és szőlővel telepítették, a szomszédos falvak gazdái művelték. Az 1784. évi első népszámlálásban népességét a Teszérivel együtt jegyzik, 1828-ban önálló határral bíró szőlőhegy-prédiumnak nevezik, mely teljesen nemesi jogú föld.

Az 1920. évi népszámlálási adatok szerint Zsörkön még 49 lakó volt, közöttük 4 gyermek. Az 1960-as népszámlálás szerint már csak 26 fő lakott Zsörkön, melyből 8 fő gyermek volt, ez 1973-ra 16 főre, 1985-re pedig 1 főre csökkent.

Zsörk utolsó lakója egy idős néni volt, aki alig több mint harminc éve hagyta itt a települést, egészsége megromlása miatt. Az elnéptelenedés egyik fő oka, hogy korábban sem Pápateszér, sem Bakonyszücs felé nem épült ki aszfaltozott út, s az erdők ölelésében, a dombtetőn megbúvó parányi kis falu így sosem kapcsolódhatott össze a szomszédos településekkel.

Kápolna a dombtetőn

A szőlőhegyen álló kápolna építéséről szinte semmit sem tudunk. Koppány Tibor a Veszprém vármegyei püspöki levéltárban őrzött vizitációs jegyzőkönyv alapján az építési idejét az 1813-as évre teszi: „a szőlőhegyen álló kápolnát 1813-ban építették Szt. István tiszteletére, toronnyal és abban egy haranggal, belsejében oltárral és egy fa kórussal”.

Évente egyszer miséznek a kápolnában

Zsörkön, a nem létező faluban, ez az egyetlen olyan épület, amelyet zárva talál a látogató, a Szent Istvánról elnevezett zsörki kápolna zarándokhelyszín. Minden év augusztus 20-án misét tartanak itt, amelyre szép számmal jönnek a környékbeliek a szomszédos Bakonykoppányról, Bakonyszűcsből és Pápateszérről is. Augusztus 17-én járunk Zsörkön, a kápolna belső falai friss javításokról árulkodtak, talán az idei augusztus 20-i zarándoklatra készülve.

A kápolna harangját Pápateszérre vitték, ott őrzik. Nem szerették volna megélni, hogy a fémgyűjtők ezt is ellopják.

Hogyan közelíthető meg?

Bakonyszücs és a 832-es számú út felől is megközelíthető az egykori település, földúton. Jómagam az utóbbi irányt választottam, Csót irányából haladva, Pápateszér előtt egy földútra kell lekanyarodni, amelyen egy darabig személyautóval is lehet haladni, onnan viszont gyalogosan kell megközelíteni Zsörköt.

Már párszáz méter után találkozni épületromokkal, amelyek vegyes képet mutatnak. Vannak, amelyeket teljesen benőtt a növényzet, a falak, a tetőszerkezet nem bírta az időjárás viszontagságait és egyszerűen összerogytak az egykori otthonok. Vannak azonban még álló épületek, sőt, olyanok is, amelyekben ottmaradtak a berendezési tárgyak. Bútorok, ágyak, tányérok, asztalok, székek. Mintha az egykori lakók sietve távoztak volna, hátrahagyva mindezeket.

Az egykori falu valaha volt utcáján járva különös érzés keríti hatalmába az embert. Nem is olyan régen ezen a helyen még zajlott az élet, dolgoztak, szőlőt termesztettek, állatokat tartottak, földet műveltek, gyereket neveltek. Mára azonban csak egy szomorú mementó maradt meg mindebből.

A falu egykori központja felé haladva aztán egyre több épületrommal találkozni, a két legjobb állapotban lévő egyike a már említett kápolna, a másik egy mellette álló, részben felújított, ám mégis folyamatosan romló állagú ház.

Két mély kutat is találtunk, vizet azonban egyikben sem. 1930 - áll a feliraton.

FIGYELEM! Az épületek veszélyesek lehetnek. Ha meglátogatná az egykori falut, tartsa tiszteletben annak szellemét. Ne nyúljon semmihez, maradjon meg ez a hely úgy, ahogy egykori lakói hagyták.

További képeink:

Forrás: Wikipedia, Turista Magazin