Megkezdődött a „Kiterjesztett tudás és kiterjesztett felzárkózási esélyek” című projekt Pápán. A 259,2 millió forintos európai uniós támogatásból megvalósuló program nyitórendezvényét a Városházán tartották. A fejlesztés azonban nem önmagában áll: két további projekttel együtt egy olyan rendszert alkot, amely a fiatalok támogatásától a hátrányos helyzetű felnőttek felzárkózásán át a lakhatási integrációig kínál segítséget.

Pápa Város Önkormányzata szeptember 1-jén kezdte meg a TOP_PLUSZ-3.2.1-23-PP1-2024-00003 azonosítószámú, „Kiterjesztett tudás és kiterjesztett felzárkózási esélyek” című projekt megvalósítását. A program a Széchenyi Terv Plusz keretében, az Európai Unió támogatásával, 259,2 millió forint vissza nem térítendő forrásból valósul meg.

A Városházán tartott projektnyitón Grőber Attila polgármester hangsúlyozta, hogy a most induló fejlesztésre nem önálló programként érdemes tekinteni. Pápa három, jól elkülöníthető, ugyanakkor a gyakorlatban egymáshoz kapcsolódó és egymást kiegészítő projektet valósít meg. Mint mondta, ezek végrehajtásához rendszerszintű gondolkodásra van szükség.

A polgármester szerint a programok egyik legfontosabb célja, hogy a város lakói, illetve a felzárkóztatásban részt vevők értsék és magukénak érezzék a folyamatot. Beszédében Pápa történelmi sokszínűségére és befogadó jellegére is utalt, kiemelve: nem pusztán az épített környezet, hanem az itt élők mentalitása, értékrendje és magatartása tesz egy települést valódi közösséggé.

Tudás nélkül nincs felzárkózás

A következő évek fejlesztéseiben kiemelt szerepet kapnak a fiatalok, a sérülékeny társadalmi csoportok és a segítségre szorulók. A cél az, hogy lehetőségük legyen tanulni, fejlődni, tenni önmagukért, miközben erősödik a helyi közösség szolidaritása és összetartása.

A három projekt közül az egyik kifejezetten a hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok felzárkózását szolgálja, mintegy 600 millió forintos támogatással. A program a humán fejlesztésre rendelkezésre álló forrásokat elsősorban a fiatalokba fekteti, segítve társadalmi beilleszkedésüket, tudásuk és lehetőségeik bővítését.

A most megnyitott, 259,2 millió forintos „Kiterjesztett tudás és kiterjesztett felzárkózási esélyek” projekt ezzel párhuzamosan a szociális városrehabilitációhoz kapcsolódó felzárkóztatást helyezi középpontba. Közvetlen célcsoportját kiemelten a Rigó lakótelepen élők, valamint a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiában meghatározott, Pápa területén élő csoportok jelentik.

A projektben felnőttképzési és szakmaszerzést segítő programokat, munkaerőpiaci és mentálhigiénés fejlesztéseket, egészségtudatosságot erősítő foglalkozásokat, pénzügyi és informatikai képzéseket, bűnmegelőzési és áldozatsegítő programokat is terveznek. Emellett a lakhatási körülmények javítása, a közösségi szolidaritás és a társadalmi befogadás erősítése is a célok között szerepel.

Grőber Attila úgy fogalmazott: „Szerzett tudás nélkül nincs társadalmi felzárkózás.” Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kívülről érkező segítség önmagában nem elegendő. A programok sikeréhez az érintettek aktív közreműködésére, motivációjára és személyes felelősségvállalására is szükség van.

A polgármester szerint a felzárkóztatás a kívülről érkező segítséget jelenti, míg az egyéni felelősségnek belülről kell fakadnia. A cél ezért nem az, hogy a programok tartósan helyettesítsék az egyéni erőfeszítést, hanem hogy megteremtsék azokat a feltételeket, amelyek birtokában az érintettek saját erejükből is tovább tudnak haladni.

A három pillér harmadik eleme a lakhatási integrációhoz kapcsolódik. Erre 20 millió forint támogatás áll rendelkezésre, amelynek keretében egy felkészített, hátrányos helyzetű család integrált városi lakókörnyezetbe költözését segítik. Ez egyben mintaprogramként is szolgálhat arra, miként kapcsolható össze a lakhatás javítása az életvezetési, egészségmegőrzési és tanulási támogatással.

Nem elég pénzt adni – működő változást kell elérni

Forgács István szakértő a projektnyitón arról beszélt, hogy egy helyi fejlesztés csak akkor lehet igazán sikeres, ha a településen élők is részt vesznek annak alakításában, és felelősséget vállalnak azért, hogy mi és hogyan történik a közösségben.

Köszönetet mondott mindazoknak, akik az elmúlt évek előkészítő munkájával hozzájárultak ahhoz, hogy a három program elindulhasson. Mint mondta, az eddigi egyeztetések alapján optimista, és abban bízik, hogy világnézettől, politikai állásponttól függetlenül együttműködés alakulhat ki a programok sikeréért.

Forgács István saját roma származásáról és személyes kötődéseiről is beszélt, majd hangsúlyozta: a korábbi, más településeken megvalósított roma felzárkóztatási programok tapasztalatait is szeretnék felhasználni Pápán.

Tapasztalatai szerint két véglet egyaránt eredménytelen. Nem működik az, ha egy hátrányos helyzetű közösségtől egyszerűen azt várják, hogy külső segítség nélkül oldja meg saját problémáit, de az sem, ha jelentős forrásokat biztosítanak anélkül, hogy azok felhasználása mögött megfelelő szakmai tartalom, felelősség és együttműködés állna.

A szakértő szerint ezért a következő évek egyik legfontosabb kérdése nem az lesz, hogy mekkora összeget fordítottak a programokra, hanem az, hogy a végén milyen kézzelfogható eredményeket lehet felmutatni. Arra kell törekedni, hogy az érintettek és a város egésze is úgy érezze: az uniós támogatás valódi és tartós változást eredményezett.

A programok során olyan problémákról is nyíltan szeretnének beszélni, amelyek kezelése nehéz lehet, de amelyek elhallgatása hosszabb távon még nagyobb gondokat okozhat. Forgács István szerint a szakmai program, a rendelkezésre álló forrás és az elkötelezett helyi szereplők együtt jó alapot teremtenek ahhoz, hogy eredményes munkát végezzenek.

Az eseményen Volstrommer Henrietta, a Pápai Család és Gyermekjóléti Szolgálat csoportvezetője is köszöntötte a megjelenteket, aki szintén szakemberként vesz részt a projekt megvalósításában.