305 esztendővel ezelőtt hunyt el „a magyar Hippokratész”: Pápai Páriz Ferenc. Az Elsősorban pápai Városbarát Egylet főhajtást, koszorúelhelyezést tartott a pápai Gróf Esterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelő Jókai utcai, régi épületrészi főhomlokzata előtt, a néhai református egyházi író, szótáríró, filozófiai és orvosdoktor, polihisztor ötvenöt esztendeje álló emléktáblájánál.

A megemlékezés kezdetén Varga Árpád tanár-költő kifejezetten az alkalomra írt „Békeigény” című poémáját olvasta fel, utalva arra, hogy Pápai Páriz Ferenc szinte mindenben a békét kereste, legyen szó az emberi testről, a lélekről vagy az udvari életről; nem véletlen, hogy nem egy műve Paxszal kezdődik.

Kerecsényi Zoltán lokálpatrióta, egyleti ügyvivő beszédében kiemelte, hogy Pápai Páriz Ferenc a pápai születésű református lelkipásztor, Pápai Páriz Imre és Kávási Krisztina gyermekeként jött a világra az erdélyi Désen, 1649-ben; nagyapja, akit szintén Ferencnek hívtak, pápai polgár és kereskedő volt, a család innét vette fel a Pápai nevet. Pápai Páriz Ferenc Heidelbergben szerzett filozófiai, Bázelben orvosdoktori címet 1674-ben, hazatérve előbb Bihar vármegye, majd a fejedelmi udvar orvosa lett, illetve 1678-tól haláláig tanár a nagyenyedi református kollégiumban. Tanított görög nyelvet, filozófiát, természettant, az ő hatására vezették be az orvosi alapismeretek tanítását. II. Rákóczi Ferenc fejedelem személyes adományokkal segítette megélhetését. Kerecsényi Zoltán szólt Pápai Páriz Ferenc irodalmi munkásságáról, történeti, bibliai és gyógyászati tárgyú műveiről, valamint latin-magyar szótáráról.

Külön méltatta az első önálló magyar nyelvű nyomtatott orvosi könyvet, a „Pax Corporist” (Az emberi testnek belső nyavalyáinak okairól, fészkeiről s’ azoknak orvoslásának módgyáról való Tracta), ami az ösztönös népi gyakorlat okos szentesítése, amelyben Pápai Páriz tucatjával ajánlja azokat a gyógy- és fűszernövényeket, amelyek a mai gyógyszeriparban és a háztartásokban is ismertek. Művében figyelmeztet a vírusok, a fertőzések megelőzésére; tanácsaiból a betegségmegelőző egészséges életmód aranyszabályai fogalmazódnak meg nemes egyszerűséggel. Kerecsényi Zoltán emlékeztetett Zsoldos Jánosra, Veszprém megye Pápán működött főorvosára is, aki „Diaetetika – vagy az egészséget fenntartó és a betegségtől tartóztató rendszabások” címmel Pápai Páriz „Pax Corporisához” hasonló kötetet készített 1814-ben Pápán, akinek majd szintén illő volna egy táblával megörökíteni az emlékét a kórház falán.

A jelenlévők dr. Sipos Gábor orvos-igazgatóval közösen emlékszalagot kötöttek fel és koszorút helyeztek el Pápai Páriz Ferenc márványtáblájához; az egylet ügyvivője a „Védőoltás” című, Csoóri Sándor-féle sajátos magyar irodalomtörténetből adott át ajándékpéldányokat a megjelenteknek, végül az egylet küldöttsége az idei Rákóczi-évfordulók jegyében koszorút vitt a pápai Millenniumi-emlékpark Rákóczi-szabadságharcos kopjafájához is.

(Forrás: EpVE – Hírlevél,
fotók: EpVE)

Kékesi László grafikusművész-egyházművész-bélyegtervező (1919–1993)
Pápai Páriz Ferencről készült rézkarca (1980) – Kerecsényi Zoltán lokálpatrióta gyűjteményéből.

305 esztendővel ezelőtt hunyt el „a magyar Hippokratész”, Pápai Páriz Ferenc orvostudós. Az Elsősorban pápai Városbarát Egylet főhajtása, koszorúelhelyezése a pápai Gróf Esterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelő Jókai utcai főhomlokzati falán, a régi kórházi épületrészen. Kerecsényi Zoltán lokálpatrióta, egyleti ügyvivő beszéde:

Tisztelt megjelent emlékezők!

Megköszönöm Varga Árpád tanár, költő kifejezetten a mai emlékalkalmunkra, Pápai Páriz Ferenc emlékére írt „Békeigény” című poémáját. Pápai Páriz Ferenc szinte mindenben a békét kereste, legyen szó az emberi testről, lélekről vagy az udvari életről; nem véletlen, hogy nem egy műve Paxszal kezdődik.

„Pápai Páriz Ferenc 1649–1716. Tudásának ragyogása hazánk elmúlt évszázadaiból világít felénk. Pápa városa magáénak vallja az itt született Pápai Páriz Imre messze elkerült fiát, a nagy magyar orvostudóst, korának nagy polihisztorát. Ezt az emléktáblát Pápa Város Tanácsa állíttatta Pápai Páriz Ferenc halálának 250. évfordulójára. 1966.” – áll Pápai Páriz Ferenc egyetlen pápai emléktábláján, a Gróf Esterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelő Jókai utcai főhomlokzati falán, a régi épületrészen, melyet ötvenöt esztendeje állítottak. A tábla alatt talán csak az avatáskor volt koszorúkampó, az utóbbi évtizedekben nem igen lehetett itt emlékkoszorút látni. Egyletünk a napokban pótolta a koszorúakasztót, így ezentúl már majd el lehet ide egy emlékkoszorút helyezni a márványtábla alá.

A Pápai Páriz Ferenc emléktábla avatása, a pedagógus énekkar szereplése. Korabeli felvételek. (Forrás: Gróf Esterházy Károly Múzeum-fotótár / mandadb.hu)

Egyletünk tavalyi és idei programtervét a pandémia jelentősen átírta, volt, amit tavalyról áthozva csak idén nyáron tudtunk bepótolni, volt, amit egyáltalán nem tudtunk, van, amivel még mindig elmaradásunk van, s van, amit most is szinte kutyafuttában tudunk csak megvalósítani. Vajda Péter-emlékprojektünk idejét is kénytelenek voltunk kitolni, Petőfi-emlékezésünk időpontja is előbbre került, a mai, Pápai Párizos eredetileg szeptember közepén, s mai szerény Rákóczis főhajtásunk is csak október végén-november elején lett volna. – A mostani, kórházépületnél lévő főhajtásunk után koszorút viszünk a pápai Millenniumi-emlékpark Rákóczi-szabadságharcos kopjafájához is, az idei 345. Rákóczi születési évforduló és a közelítő 115. újratemetési évforduló kapcsán. Néhai dr. Lakos Béla pápai kollégiumi tanárnak, a Pápai Református Kollégium 1906. október 29-i Rákóczi-ünnepélyén elhangzott emlékbeszédéből és Ady Endre „Bujdosó kuruc rigmusából” olvasunk fel egy rövid részletet, majd kötjük fel a kopjafára koszorúnkat. – Szinte versenyt futunk az idővel, az újabbik járványhullámmal. De örülünk, hogy most együtt lehetünk, s ismét egy szülővárosunkhoz, Pápához köthető jeles magyar személyiségre emlékezhetünk és emlékeztethetünk. Tisztelettel köszöntöm a rövid emlékezésünket jelenlétével megtisztelő dr. Sipos Gábor orvos-igazgató urat!

Hoztam magammal pár darab „Védőoltást”, melyet szeretnék ajándékul átnyújtani az ezen alkalmat megtisztelő kedves vendégeinknek, a sajtó megjelent képviselőinek. Azaz az öt esztendeje elhunyt néhai neves pápai diák, a kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, Csoóri Sándor sajátos magyar irodalomtörténetéből egy-egy példányt, a „Védőoltás – A magyar irodalomról az Ómagyar Mária-siralomtól napjainkig” című 2011-es kötetéből. Fogadják szeretettel; többszörösen aktuális.

Pápai Páriz Ferenc református egyházi író, szótáríró, filozófiai és orvosdoktor, fejedelmi orvosdoktor, polihisztor, „a magyar Hippokratész” az erdélyi Désen látja meg a napvilágot 1649. május 10-én a pápai születésű református lelkipásztor, Pápai Páriz Imre és Kávási Krisztina gyermekeként. Nagyapja, szintén Páriz Ferenc pápai polgár és kereskedő, innét veszi fel a család a Pápai nevet. Pápai Páriz Imre Apafi Mihály erdélyi fejedelem nevelőjeként, aztán előbb dési lelkészként, majd II. Rákóczi György udvari papjaként szolgál Gyulafehérváron.

Pápai Páriz Ferenc szülővárosában, Désen kezdi meg, majd Gyulafehérváron, Kolozsváron, Marosvásárhelyen végzi tanulmányait, aztán a lipcsei, a marburgi, a heidelbergi és a bázeli egyetemeket látogatja, főleg orvosi tanulmányokkal foglalkozva.

Heidelbergben megszerzi a filozófiai, Bázelben az orvosdoktori címet 1674-ben. Hazatérve előbb Bihar vármegye, majd a fejedelmi udvar orvosa lesz, illetve 1678-tól haláláig tanára a nagyenyedi református kollégiumnak. Tanít görög nyelvet, filozófiát, természettant; az ő hatására vezetik be az orvosi alapismeretek tanítását. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1704-ben az osztrák császári sereg teljesen feldúlja az iskolát, s ekkor, majd 1707-09 között az intézmény életben maradt diákságával együtt hosszabb ideig bujdosni kényszerül. II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem személyes adományokkal, segélyekkel siet a szinte nyomorban tengődő tudós megsegítésére. Külföldi összeköttetései révén jelentékeny adományokat szerez a nagyenyedi kollégium újjáépítésére.

Irodalmi munkásságát a Pax Animae (A’ lélek békességeiről és az elme gyönyörűségeiről való Tracta; Kolozsvár, 1680) című, franciából fordított művével kezdi; ennek előszavában érdekesen jelentkeznek a jeles németalföldi államférfinak-államfilozófusnak, a modern nemzetközi jog előfutárának, Hugo Grotiusnak az eszméi.

Történeti tárgyú munkái közül kiemelkedik a Rudus Redivivum (Romlott fal építése) című könyve (1684), melyben a magyar protestantizmus történetét vázolja. 1694-es Ars heraldica című munkája nyomán őt tekinthetjük az első magyar címertan szerzőjének is. Műveinek többsége a világhírű tipográfus és könyvkiadó, Tótfalusi Kis Miklós nyomdájából kerül ki, az ő halálára írt Életnek könyve (Kolozsvár, 1702) című hosszú versét az első magyar nyomdatörténeti munkának tekintjük.

Említést érdemel még Pax Aulae (Azaz Bölcs Salamon egynéhány válogatott reguláinak röviden való előadása) című műve (1696), a Pax Sepulcri (Azaz Idvességes és igen szükséges elmélkedés arról, miképpen kellessék embernek mind keresztyénül élni, mind pedig idvességesen meghalni, 1698), Izsák és Rebeka (házasságuk alkalmatosságával lett beszélgetés, 1704) című, bibliai tárgyú dialógusa, a Pax Crucis (Azaz Szent Dávid királynak és prófétának százötven zsoltári című műve, 1710).

Az első önálló magyar nyelvű nyomtatott orvosi könyv Pápai Páriz Ferenc érdeme: a Pax Corporis (Az emberi testnek belső nyavalyáinak okairól, fészkeiről s’ azoknak orvoslásának módgyáról való Tracta; Kolozsvár, 1690). Már a címlapon feltűnteti, hogy könyvét „a sok ügyefogyott szegényeknek hasznokra” állította össze.

A korában hatalmas sikert aratott, több kiadást is megért, az emberi test nyavalyáiról szóló trakta népi ihletésű, ennek legékesebb bizonyítéka a gyógyfüvezés, az évezredes hagyomány folytatása, felhasználása. A szegénység patikája akkortájt a természet volt. Az akkori szegény ember a patikaszereket erdőn-mezőn gyűjtögette; hatásukat többé-kevésbé ismerte, vegyi hatóanyagukat nem. „Kőnek, fűnek, fának ereje orvosol” – tartotta az akkori mondás. Pápai Páriz Ferenc receptgyűjteménye az ösztönös népi gyakorlatnak okos szentesítése. Pápai Páriz tucatjával ajánlja azokat a gyógy- és fűszernövényeket, melyek ma is ismertek a gyógyszeriparban és a háztartásokban egyaránt (pl. zsálya, üröm, menta, kamilla, gyömbér, fahéj, citrom, szerecsendió, fodormenta, kömény, kapor, majoránna).

A Pax Corporis vissza-visszatérő jó tanácsa – máig élő mondanivalója –: az egészséges életmód. Nagy jelentőségű orvosi művében Pápai Páriz Ferenc óv a „henye és buja élettől, a részegeskedés gyakorlásától, a dobzódástól”. Szól a „nehezen emésztő eleségek, igen hideg italok és éretlen savanyú borok” ellen. Ír a „képtelen és rendetlen étel-kívánásról”. Nem tartja jónak az „igen melegen való járást”, a „hevülés után hirtelen való meghűlést”, „az igen meleg házban való lakást”. Figyelmeztet a fertőzés megelőzésére. „Szükség azért minden közönséges helyeket, házakat és utakat minden rútságtól tisztán tartani, templomot, skolát, udvart, tanácsházat, utcákat. A kutakat kiváltképpen, minthogy azokból sütünk, főzünk, mosdunk…” – olvashatjuk művének a pestisjárványról szóló fejezetében. Tanácsaiból a betegségmegelőző egészséges életmód aranyszabályai fogalmazódnak meg keresetlen egyszerűséggel.

Itt szeretném a Pápai Páriz Ferenc után pár évtizeddel született Zsoldos Jánosra (1767–1832), Veszprém megye Pápán működött főorvosára is felhívni a figyelmet, aki Diaetetika (vagy az egészséget fenntartó és a betegségtől tartóztató rendszabások) címmel Pápai Páriz Pax Corporisához hasonlóan hasznos kötetet készített 1814-ben Pápán. (Reprintjét volt szerencsém három esztendeje bemutatni a városi könyvtárban.) A jeles kálvinista pápai orvos, Zsoldos János foglalkozott gyógynövényekkel, receptírással, ispotályokat, kórházakat hozott létre és mindezek mellett – akárcsak Pápai Páriz Ferencet – a nyelvészet is érdekelte. Diaetetikája 1814-ben jelent meg első ízben, 1818-ban újra, s még csak ekkor, 1818-ban látja meg a napvilágot Semmelweis Ignác, aki előtt jóval, itt, egy magyar vidéki kisvárosban, Pápán Zsoldos János már a fertőtlenítésről, a kezek tisztításáról, a várandósok és a kisdedek óvásáról értekezett. Pápai Páriz Ferenc mellett megilletné Zsoldos Jánost is egy emléktábla, itt, a pápai kórházépület falán.

Pápai Páriz Ferenc legjelentősebb és legtöbbet forgatott munkája latin-magyar szótára (Dictionarium Latino-Hungaricum; Lőcse, 1708), melyet lényegében a híres-neves magyar református pap-tudós, zsoltárköltő Szenczi Molnár Albert szótárának átdolgozásával, kibővítésével hozott létre. A szótárhoz helyesírási szabályzatot is csatolt.

A „magyar Hippokratésznek” tartott, sokféle maradandót alkotott Pápai Páriz Ferenc 305 esztendeje, 1716. szeptember 10-én, szinte teljesen megvakultan halt meg Nagyenyeden.

(Forrás: EpVE – Hírlevél,
fotók: EpVE, archív)

Felhasznált és ajánlott irodalmak:

- Benedek Marcell (főszerk.): Magyar Irodalmi Lexikon (L-R). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965.
- Pápai Páriz Ferenc: Békességet magamnak, másoknak. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1977.
- Pápai Páriz Ferenc: Pax Corporis. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1984.
- Zsoldos János: Diaetetika. Pytheas Könyvmanufaktúra, Budapest, 2018.