Városlista
2024. április 26, péntek - Ervin

Hírek

2017. Február 20. 09:56, hétfő | Helyi
Forrás: Infopapa.hu - EpVE - Kerecsényi Zoltán

Kétszáz esztendeje született Kossuth Zsuzsanna, Magyarország első főápolónője

Kétszáz esztendeje született Kossuth Zsuzsanna, Magyarország első főápolónője

Kerek 200 esztendeje született Kossuth Lajos legfiatalabb húga, a legelső katonakórházakat alapító Kossuth Zsuzsanna, az ország első főápolónője!

Érdekesség, hogy ő is 1841 elején házasodott, mint bátyja, Kossuth Lajos. Kossuth Lajos Meszlényi Teréziát vette feleségül, aki ugyebár Pápa mellől származott. (Házasságukat - mint korábban írtuk - a Bakonyság-Csárdapusztai kápolnában áldatták meg, ahol elbeszélések szerint Kossuth Zsuzsanna is jelen volt leendő vőlegényével.) Kossuth Zsuzsannát pedig Meszlényi Terézia testvére, Meszlényi Rudolf Pápa melletti, kisdémi birtokos, ügyvéd és hírlapíró vette feleségül. Tehát még Kossuth lánytestvérének is van e tájhoz kötődése! De mit is illik tudni erről a rendkívüli nőről?

A Kossuth-család negyedik leánygyermekeként Sátoraljaújhelyen 1817. február 19-én születő Kossuth Zsuzsanna szorgalmas, nyitott, éles eszű fiatal lányként növekedik fel, akit bátyja, Kossuth Lajos féltő gonddal patronál. Elég korán belecsöppen a közéletbe legszorosabb, legbizalmasabb munkatársává válva politikus bátyjának. Fiatal nő létére óriási munkabírással kezdi szervezni-irányítani az ügyeket. Ha megjelenik a kolera a Felvidéken, akkor ott van kormánybiztos testvére mellett, s segíti intézni a vesztegzárban lévő beteg emberek dolgait, ha a Törvényhatósági Tudósítások szerkesztésében kell közreműködni, akkor ott is helytáll, de ha a társadalmi-nemzetiségi-felekezeti különbségre való tekintet nélküli ellenzékegyesítés, valamint a magyarországi ipar védelmezése a cél, akkor az Országos Védegylet életre hívása körül is a legaktívabban munkál. Mindemellett magánéletét sem hanyagolja el. Miután bátyja 1841-ben a házasság mellett dönt, hamarosan Zsuzsanna is úgy érzi, illő beköttetni a fejét, s egy megyei ügyészként kenyerét kereső nemes férfiembernek - aki nem mellékesen Kossuth Lajos nejének a testvére - mond igent. Így lesz Kossuth Zsuzsannából Meszlényi Rudolfné. Annak a Meszlényi Rudolfnak a hitvese, aki szintén lelkesedik a politikai dolgok iránt, aki rajong sógoráért meg annak pártjáért. A Meszlényi-família jó hírű família, az ugyancsak tekintélyes, régi nemesi családból származó Deák Ferenccel is rokonságban állnak, s több birtoktesttel is büszkélkednek. Zsuzsanna apósának szép birtoka van többek közt az Északi-Bakony lábánál, Kisdémnél, Csárda-pusztánál, ahol egy határbéli kicsiny, barokk kápolnában kerül megáldásra a nászútról hazatérő, Kisdémre látogató ifjú pár, az evangélikus Kossuth Lajos és a katolikus Meszlényi Terézia házassága.

Zsuzsanna Sárbogárdon telepedik le férjével. Frigyük Rudolf hirtelen bekövetkező, halálos kimenetelű betegségéig, csupán alig hét esztendeig tart, amely alatt három gyermekük születik, két lány és egy fiú. Zsuzsanna harmincévesen válik özveggyé, - súlyos gond ez a megélhetés szempontjából egy háromgyermekes fiatalasszony számára. 1848 tájékán pedig különösen. Férjével szerették, jól kiegészítették egymást. Hiánya fájdalmas, mély gyászában gyakran betér abba a kis templomba, s megcsókolja azt a követ, amelyen álltak, amikor esküdtek. A nehéz anyagi körülmények közepette Kossuth Lajos hamar szeretett húga segítségére siet, gyermekeivel és édesanyjával együtt felköltözteti őket Pestre, s csak az ő anyagi támogatásával tudnak megélni.
Zsuzsannát tehát Pesten érik a rohamosan közelítő forradalmi napok, a változások; figyelemmel kíséri bátyja fáradhatatlan buzgalmát, jobbító fáradalmait, egy szabadabb, élhetőbb hazát megteremteni próbáló politikai törekvéseit. Ő maga azonban még - a gyász miatt - nem kíván aktívan szerepet vállalni a folyamatokban. Mindaddig, amíg el nem érkezik a megpróbáltatások ideje, vagyis a menekülésé. Miután Windisch-Grätz legyőzi a felső-dunai magyar sereget és Pesthez közeledik, Kossuth az országgyűléssel együtt Debrecenbe költözik. Természetesen Zsuzsanna gyermekeivel, testvéreivel, édesanyjával együtt Lajos útját követi. Látja, ami elkezdődött, az bizony élet-halál harc. Depresszióját leküzdve, a leglázasabb tevékenységbe kezd, akárcsak bátyja. Lajos az országgyűlésben, Zsuzsanna folyamatos mozgásban, előbb az Országos Nőegyleten belül létrejövő betegápolónői egyletekben, majd a tábori kórházakban. A sebesült honvédek ápolására kötszerek gyűjtésére tesz széleskörű felhívást, majd amikor bátyja megbízza a magyar honvéd csapatok országos főápolónőjévé, belekezd az önkéntes nővérek toborzásába, s megfelelő felszereltségű, élelemmel és dolgozókkal működő „ápoldák” létrehozásába. „Minket, nőket Isten azért teremtett, hogy letörüljük homlokukról a verejték cseppjeit azoknak, akik elfáradnak az élet útjain.” - írja egy felhívásában. S valóban, Zsuzsanna saját maga is jó példával jár elől, ő maga is saját kezével kötözi a vérző sebeket, gyógyítja, táplálja a rászorulókat, s vigaszt nyújt a „vérző” szíveknek is. A legjobb családból származó nőket tanítja az ápolás tudományára. Önkéntes ápolónőivel olyan emberbaráti elveket valósít meg, amelyek később a vöröskeresztes mozgalomban válhatnak általánossá. Zsuzsanna nemcsak pusztán precizitást követel meg nővéreitől, hanem gondoskodó figyelmet, lelkiismeretességet, - a lelki vigaszadást is. S fontos megemlíteni, hogy nemcsak a sérült magyar honvédek, hanem az ellátásra szoruló, sebesült osztrák katonák számára is ápolást biztosít, nem ellenséget látva bennünk, hanem a szenvedő embert. A szabadságküzdelem végéig fáradhatatlanul járja az országot, felügyeli az ellátást. Kossuth Zsuzsanna főápolónő áldozatos, gondos munkáját 1849 nyaráig hetvenkét tábori kórházban húszezer ágy létrejötte fémjelzi.
Midőn a harc már végleg elveszik, a temesvári csata után, ahol Haynau legyőzi Bemet és Dembinszkyt, Kossuth Lajos 1849. augusztus 11-én Aradon Görgeyre ruházza a legfőbb polgári és katonai kormányzatot, aki röviddel ezután - mivel a nagyobb áldozattal járó további harc értelmetlenné válik - leteszi a fegyvert. A világosi fegyverletétel híre Zsuzsannát Aradon éri. Előbb orosz, majd császári fogságba esik. Eközben bekövetkezik az újabb személyes tragédia: meghal másfél éves kisfia. A fiatal, megtört özvegyasszony Pestre, a hírhedt Újépületbe méltatlan körülmények közé kerül raboskodni. A hatalom vádja: hazaárulás. De a bírósági tárgyaláson osztrák tisztek vallanak ápoló-életmentő munkájáról. Felmentik. A környezetében lévők óvják, féltik. Zsuzsanna azonban újra cselekedni akar, a forradalom és szabadságharc lángjának őrzését, a hazaszeretet, a remény fenntartását határozza el. Ebben a szellemben nyitja meg nevelőintézetének kapuit. Sajnos, a kezdeményezés nem lesz hosszú életű, mivel az osztrák hatóságok sorozatos zaklatása teljesen ellehetetlenítik nemcsak az oktató-nevelő munkát, de magának Zsuzsának a mindennapi megélhetését is. Még jobban fokozza a veszélyt az, hogy szerepet vállal egy osztrákok elleni belső felkelés tervének, valamint Kossuth Lajos hazahívása tervének előkészítésében. Újra letartóztatják. Tüdőbaj gyötri, rabkórházban kezelik. De mindeközben komoly közbenjárás készül megmenekítésére. Az amerikai nagykövet hathatós segítségével kerül szabadlábra, de feltétel is van: neki és családjának örökre el kell hagynia a szülőhazát. A kivándorló, betegeskedő Kossuth-húg és édesanyja első menedékhelye Brüsszel, itt próbálnak új életet kezdeni; Zsuzsanna egy csipkeverő műhelyt szeretne fenntartani, azonban az osztrákok keze ide is elér. Elkeseredetten, visszanézve karitatív munkájára, ekkortájt veti papírra bátyjának: „Olyan mérhetetlen vigasz volt számomra, hogy dacolhattam a viharral, megoszthattam a nyomorúságot, hogy szenvedhettem és küzdhettem letiport, vérző hazámban. Boldog voltam, ha egy könnyet letörölhettem, ha egy nyomorúságos szív terhén könnyíthettem. A magam szenvedéseit alig éreztem...”

A folyamatos, szűnni nem akaró piszkálódások, az egyre rosszabbodó egészségi állapot, s édesanyja halála hamarosan döntés elé állítják: nincs más választás, messzebbre, Amerikába kell menni. Új hazájában, New Yorkban tovább kívánja folytatni csipkeverő vállalkozását. Egészsége kis ideig bírja csak a munkát. Harminchét esztendősen, 1854. június 29-én hunyja le örökre a szemét az USA legnagyobb városában. Sajnos, nyugvóhelyét, azt a New York-i kis temetőt azóta régen felszámolták, helyét felhőkarcolók uralják...

Ezek érdekelhetnek még

2024. Április 25. 20:26, csütörtök | Helyi

Grőber Attila: Az Adatvédelmi Hatósághoz fordulnak az érintettek

A választópolgárok azonosításához használatos személyi számot és lakcím adatokat kért valaki az egyesület nevében az érintettektől, akik az adatvédelmi hatósághoz fordulnak - mondta el a politikus.

2024. Április 25. 18:20, csütörtök | Helyi

Fegyverrel fenyegette a mentősöket egy ember Pápateszéren, kivonult a TEK

Az eset ma délután történt, a települést egy időre le is zárták a hatóságok.

2024. Április 25. 17:33, csütörtök | Helyi

Megnyílt a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál

Negyedik alkalommal rendezik meg Pápán a seregszemlét, amely az első két évben nem működhetett szokványos módon a Covid járvány miatt, tavaly óta azonban számos művész személyesen vesz részt a találkozón.

2024. Április 24. 16:42, szerda | Helyi

Megfenyegette, hogy megöli, börtönbe mehet a Pápa környéki férfi

Zaklatás vétsége miatt emelt vádat a Pápai Járási Ügyészség azzal a 33 éves férfival szemben, aki közösségi oldalon nyilvánossá vált sértő kijelentések miatt fenyegette meg a sértettet és annak élettársát az egyik Pápa környék